Interjú Dolmány Attilával (1. rész)

Dolmány Attila színművésszel készített interjút Facebookon Galgóczi Adrián, az Egyesület a Magyar Szinkronért (EMSz) és az ISzDb-szerkesztőség tagja.

Az első részből többek között azt is megtudhatjátok hogyan került kapcsolatba a szinkronnal, ki ismertette meg a szinkron igazi titkaival, és hogy milyen színésznek tartja a Kés/alatt című sorozatból ismert Julian McMahont. 

Üdvözlöm! Megszámlálhatatlanul sok filmben és sorozatban lehet hallani a hangját. Hogyan került erre a pályára?

Üdvözlöm, és az olvasókat is! Most személyesen kéne beszélnünk, mert azt sem tudom, hol kezdjem. :)

Gyerekkoromban sok szavalóversenyen indultam, de a csillagászat volt az álmom. Nagyobbik nővéremmel és sógorommal indultunk az Országos Diákszínjátszó Találkozón '92-ben, amit a budapesti fordulón megnyertünk. Ez után gyökerestül megváltozott az életem! Az ELTE matek-fizika szakán tanultam, amikor második alkalommal felvételiztem a Színművészeti Főiskolára, ahonnan mint mindig, a második rostáról kirúgtak. Viszont aznap délután meghallgatásra mentem a Kerényi Imre vezette Madách Színházba, ahova felvettek stúdiósnak. Ott ismertem meg azokat, akik segítették a pályámat, elkísértem őket például a Pannónia Filmstúdióba, és elkezdtem szinkronizálni. Kilenc évig tömegeztem, de közben már kisebb szerepeket is kaptam. A csillagászat hobbi maradt. :) 

Mi volt a legelső kis szerepe, és mi volt az első főszerepe? 

Bevallom, nem emlékszem már az első epizódomra, de talán a Columbo sorozatban a fiatal Tommy Lee Jones lehetett az első meghatározó és megtisztelő epizódszerep. Főszerepet Tolnay Zoltántól kaptam először az HBO gyártásában, még a régi Masterfilmben, a 187 című filmben. Akkor ismertem meg Tordy Gézát, és Csankó Zoltán is az egyik partnerem volt, mindkettejüknek sokat köszönhetek. Zoli egyébként az egyetemen beszédtanár-helyettesünk is volt, Gézával pedig sokat dolgoztunk azóta együtt. És persze meg kell említenem Kertész Andreát, akitől az első sorozat-főszerepet kaptam a Motoros zsaruk című német filmsorozatban. Neki is sok köszönettel tartozom az akkori és a máig meglévő bizalmáért. De a teljesség igénye nélkül sokaknak vagyok hálás, mint Csörögi Pista bácsi, Aprics Laci, Pócsik Ildi, Tolnay Zoli, Nándori Pisti, Kosztola Tibi, Orosz Ildi, Mauchner József, Vági Tibi – bocs azoktól, akiket most nem áll módomban megemlíteni, de annyian vagytok, nektek is köszönet - és még sokan mások, most hosszú lenne mindegyiküket felsorolni. :)

Tapasztalt, rutinos magyar hangként hogyan vélekedik az első alakításairól? Meg szokta nézni azokat a filmeket, sorozatokat, amelyekben szinkronizált?

A kezdetekkor nagyon furcsa volt hallani újra magamat, de mára már fel sem tűnik. Viszont mindig is kritikus voltam magammal, ma is elemzem az éppen hallott munkáimat és a hibákat. Hogy jók vagy rosszak voltak-e az első munkáim? Ezt a nézők döntik el, az én véleményem erősen szubjektív; de kétségtelen, hogy az esetek többségében szakmai szemmel, illetve füllel figyelem a munkákat. Amiket szinkronizáltam, nem mindig nézem, de amiket munka közben megszerettem, utána is szívesen nézem. Ellazulva simán csak nézőként is.

Szinte minden műfajban hallhattuk a hangját. Jobb vagy nehezebb egy vígjátékot szinkronizálni, mint mondjuk egy drámát?

Ez egy alapvető és régi színházi kérdés, ami egyébként a szinkronra is igaz. Egyik sem könnyebb vagy nehezebb, de az igaz, hogy vígjátékot játszani, szinkronizálni mindig egy kicsit nehezebb, mint drámát. Nevettetni sokkal nehezebb, mint megértetni dolgokat. Ezt a gyerekeimtől tapasztalatból tudom.

A „zs” kategóriás tucatfilmek mennyire emésztik fel a színész energiáját, vagy ha olyan sorozatban kap nagyobb szerepet, amit nem szeret? 

Nagyon! A kiégés fenyegeti ilyenkor a színészt, nem jó olyan munkát végezni, amit nem szeret. A magam részéről színházi szerepekkel is voltam így, de amikor eljön a kezdés pillanata, elmúlik az ellenérzés. Csak az érdekel, hogy a végeredmény a néző számára hiteles, kedvelhető legyen.

Mi a véleménye a Kés/alatt című sorozatról, és milyen színésznek tartja Julian McMahont?

Imádtam! Szinte az összes kolléganőt megismerhettem „közelről”, ha csak hangban is. De bevallom élveztem! :) Remek sorozatnak tartom, sajnálom, hogy az amerikai közvélemény, illetve a forgatókönyvírói sztrájk után nem ment tovább. Julian nagyon jó színész, több lehetőséget is kaphatna akár mozifilmekben is (lásd: Megérzés), kapott is néhány kisebbet, de lehet, hogy ez – mint nekem – nem az ő világa. Azt hiszem, konzervatívabb, mint a 21. század. De ez nem biztos, hogy baj...

Ön hogyan viselte a plasztikai műtéteket bemutató jeleneteket?

A plasztikai vagy egyéb műtétek, általában a vér látványa sosem rázott meg. Még gyerekkoromból jöhet ez a teherbírás, nagypapámnál rengeteg disznóvágáson kellett segítenem; és a saját bokaműtétemet is ébren néztem végig. Egyébként nagyon korrektül, és azért a maga filmes módján ízlésesen, de mindenképpen igényesen elkészített jelenetek voltak. Nem volt erősebb vagy rosszabb egy átlagos háborús, vagy zombis horrorfilmnél. :)

Filmekben is szinkronizálta Julian McMahont. Esetleg van olyan szerepe a színésznek, amit szívesen megcsinált volna, és sajnálja, hogy nem Önt választották? 

Egy kicsit fájt, hogy a Fantasztikus négyesben nem én voltam a hangja, de tudom, hogy korábban Kautzky Armand szinkronizálta a Bűbájos boszorkákban, és tőle semmit nem irigylek, hiszen neki köszönhetem, hogy bekerültem a szinkron világába! :)

Hogyan és miben segítette Önt Kautzky Armand?

Armand nagyon kedves volt még a Madách színházi időkben, amikor felajánlotta, hogy elkísérhetem a Pannónia Stúdióba. Rengeteget tanultam tőle ott és a színházban is. Ő ismertetett meg a szinkron igazi titkaival, jó "tanárom" volt. 

Fontosnak tartja azt, hogy egy színésznek egy, de jól eltalált magyar hangja kell, hogy legyen?

Ebben az országban, ezzel a nyelvvel tradíciói vannak a szinkronnak. Igen, fontosnak tartom, hogy jól eltalált legyen, de elfogadom, ha szerepbeli karaktere miatt más hangot hallok, mint akit megszoktam. Ez a rendező szabadsága.

Önt zavarja, ha bármely „színészét”, akit gyakran szinkronizál, vagy hosszú ideig „együtt dolgoztak” egy sorozatban, más hangján hallja?

Igen, mint például Clifton Collins Jr., Adrien Brody, Cuba Gooding Jr., Julian McMahon, Steven Dorff, és sorolhatnám. Volt már rá példa, zavart is kicsit, de mindig úgy gondolom, munkát senki elől nem veszek el, és ha a rendező így gondolja, ám legyen. Ha már megtörtént, úgy sem lehet változtatni rajta. Szintén a nézők öröme vagy dühe az igazi kritika...

Az interjú 2. részéből kiderül, Dolmány Attila hogyan találkozott Kyle Broflovskival és Stewie Griffinnel, valamint azt is megtudhatjátok mi a véleménye a South Parkról és a Family Guyról.