Interjú Dolmány Attilával (2. rész)

Dolmány Attila színművésszel készített interjút Facebookon Galgóczi Adrián, az Egyesület a Magyar Szinkronért (EMSz) és az ISzDb-szerkesztőség tagja.

A második részből kiderül, hogyan találkozott Kyle Broflovskival és Stewie Griffinnel, valamint azt is megtudhatjátok mi a véleménye a South Parkról és a Family Guyról.

Két népszerű sorozatban, a South Parkban és a Family Guyban is szinkronizál. Hogyan született meg Kyle és Stewie hangja? 

Nos ez egy régi, jól bejáratott kérdés, és van történetük, mindkettőnek különböző. Még a Színművészeti Főiskola diákja voltam (szándékosan írok Főiskolát, mert csak 2001-ben kapta meg az egyetemi minősítést), amikor már gyakorló színészként évek óta szinkronizáltam is. Az HBO vállalta, hogy műsorára tűzi a South Parkot, és az akkor még működő saját szinkron stúdiójukból keresett meg Újréti Zsuzsa gyártásvezető azzal, hogy lenne itt egy rajzfilm, vállalnék-e benne egy szerepet. Természetesen igent mondtam, hiszen szeretem magamat sok különböző területen kipróbálni. Aztán jött az első felvétel, meghallgattuk az eredeti hangot, és tulajdonképpen rögtön meg is született Kyle magyar hangja. Azt hiszem, azóta csak az idő változtatott rajta.
Stewie-nál kicsit más volt már a helyzet. Dóczi Orsolya keresett meg azzal, hogy hozzájuk is érkezett egy rajzfilmsorozat, és lenne-e hozzá kedvem. Bár évekkel korábban – a 90-es évek közepén - az MTV zenecsatornán még láttam is egy-egy részt a Family Guyból, sosem értettem, mi humoros egy rögbilabda fejű gyerekben, de amikor elkezdtük a felvételeket, rájöttem. Nem volt könnyű az igazi hangjára találni, mert eredetiben erős brit akcentussal, kicsit úriasan, intellektuális hanglejtéssel beszél Seth MacFarlane , de az akcentust lehetetlen lett volna ezen a szinten magyar nyelven hozni. Ezért jó néhány próbálkozás és hangszálgyulladás után alakult ki az előbb felsoroltak szerint az arisztokratikus, diktátorokra jellemző felsőbbrendűnek tűnő, de szerethető hanghordozás. 

Nehéz megtartani a szereplőkhöz kitalált hangot, és visszatérni a megszokott hangszínhez több év kihagyás után? 

Igazság szerint én szerencsés helyzetben vagyok, rengeteget foglalkoztam hangképzéssel, hangtechnikával, logopédiával, tanítottam beszédet, így bármikor elő tudom varázsolni a már bejáratott, akár rajzfilm, vagy egyéb filmekben kitalált karakter-hangokat. Nem nehéz, de néha nagyon fárasztó. És persze minél inkább gazdagodik a repertoár, annál több fiókot kell kinyitogatni, hogy újra előkerüljön a régóta ismert hangszín. 

Mennyire terheli meg a hangját, amikor Kyle szerepében kell beszélnie? 

Azt hiszem, Csőre Gábort és engem is jobban megvisel, mint sokakat, mert mi a saját beszédhangunkhoz képest egészen elváltoztatott módon adjuk a karaktereket, ez pedig nem üdítő a toroknak és a hangszálaknak. De azért egy idő után már nem esik nehezünkre. Egy kis torokcukor nem árt, ha van az embernél... 

Önnek miért tartozik a kedvencei közé a két sorozat, és mit gondol a megformált karakterekről? 

Most tényleg úgy érzem, hogy egymás között vagyunk, de sosem voltam a kertelő típus... Szeretem mindkettőt, de a Family Guy közelebb áll hozzám. Talán az európaibb humora miatt, nem tudom. Nekem a South Park elfáradt, idegenebb is, mint a Family Guy. De az volt az első „gyerek”. Ezért nem mondok róla rosszat. :) Szeretem őket, de talán már a megszokás beszél belőlem. Szeretem, hogy tükröt tartanak a mai valóság, a politika – bár én sosem politizálok -, a művészetek, a napi környezetünk, stb. elé. A figurák?! Ez mindig jó kérdés... 

Vannak kedvenc epizódjai a két sorozatból? 

Mindig vannak kedvenc epizódok, az életben is ezek a legjobbak! :) A South Parkban imádtam mikor Kyle karácsonyi dalt énekelt Kula bácsiról...

De ugyanígy az egyik kedvencem a Family Guyból, amikor Stewie és Brian bent reked a bankfiókban..
.
Ezek meghatározóak! Nem csak látványuk, vicceskedő utalásaik, de mondanivalójuk miatt is! Egyszerűbben: üzenet a világnak! :) 

Hogyan vélekedik a két sorozat fordításáról? Igaz az, hogy kellett módosítani a magyar szövegen?

Valóban beleírtunk a szövegbe, azt hiszem, ez nem újdonság.

Jó fordítókat kaptunk, a South Parknál Vito volt az etalon egy idő után. De néha küzdünk is vele, mert épp a fordító elfoglaltabb, fáradtabb volt, meg is értem. A Family Guynál nagyon sokáig sikeres volt a fordítás, amíg Chris hangja, Hamvas Dani lektorálta a szöveget. Sajnos elfoglaltságai miatt ezt már nem teszi, pedig szerettem a szövegkönyvbeli hozzászólásait. :)

Viszont sajnálatos, hogy a rengeteg TV csatorna megjelenésével olyan mennyiségű munka került a fordítók kezébe, amivel – és remélem, nem bántom meg őket – sokszor, és egyre többször már nem tudnak megbirkózni...

Olvashatunk esetleg pár példát arra vonatkozóan, hogy milyen szellemes megjegyzései voltak Hamvas Daninak? 

Nem szeretném őt a megkérdezése nélkül se kellemetlen, se jó helyzetbe hozni. :) De rengeteg szellemes lábjegyzettel látta el az amerikai szlengből, vagy személyiségekkel kapcsolatos információkból álló sorozatot a tudatlanságunk megsegítésére. Egy szövegkönyv többet mondana, láttatna. Elmesélve nem olyan jó. 

Honnan származik Eric Cartman beceneve, a „Zsíragy”? 

A „Zsíragy” szót még főiskolás korunkban Bodó Viktor osztálytársam hozta be a 'köztudatba', ennek történetét most mellőzném, ha lehet. De valóban, tőle lett „lenyúlva” a kifejezés, és még sok más egyéb szót, jellemzést találtunk ki spontán a sorozat felvételei alatt... 

Mely szavak, jellemzések kitalálását köszönhetjük még Önöknek?

Bevallom, már számát nem tudom, ennyi év alatt rengeteg volt, de például a „Csácsumicsá” kifejezést Csőre Gabi hozta a köztudatba. 

A Family Guy és a South Park eredeti változatában ritkábban káromkodnak, mint a magyar szinkronban. Amikor az amerikai verzióban kisípolják a trágár szövegeket, a magyarban sem hallani, miközben a szinkronban többször elhangzanak obszcén kifejezések kisípolás nélkül. Ennek mi az oka? Ilyenkor miért nem hallhatjuk magyarul a jól megírt, választékos káromkodást? 

Picsába Cartman, ne írj bele, Zsíragy!!!! :) Nem tudom, mi lehet az igazi oka a sípolásoknak (illetve tudom, a Médiatanács illetőséget élvező, de többnyire hozzá nem értő munkatársai), csak azt tudom, hogy mi gondolkodás nélkül átírjuk a szöveget, ha úgy érezzük, az a történet menetét gazdagabbá teszi. Mivel a magyar nyelv választékosabb és gazdagabb szókinccsel rendelkezik például káromkodások terén is, nem félünk a lehetőséget kihasználni. A sípolás az az utómunka, a vágó, a sugárzó csatorna és a megrendelő dolga. 

A South Park szabados nyelvezetével és akkoriban még újdonságként ható tartalmi stílusával robbant be a köztudatba. A szakmán belül hogyan fogadták a sorozatot? Kapott esetleg negatív vagy pozitív visszajelzéseket azért, mert egy „ilyen” rajzfilmben szinkronizált? 

Az elején közel nem merészkedtünk még az eredetiben elhangzó káromkodások felét sem elmondani. De amikor ráéreztünk, persze kinyílt a világ! Sokan először értetlenkedve fogadták, de elítélő reakciót sosem kaptunk. A mai napig beszélek kollégákkal, rajongókkal a sorozatról. Van aki megőrül érte, van aki azt mondja, egy részt sem látott. Ízlése válogatja. 

A South Park esetében több stúdióváltás, rendezőváltás is volt. Természetes, hogy az új stúdióban, új gárdával folytatják a munkát? 

Úgy éreztem, senkit nem zavart a váltás, tudtuk a dolgunkat, eszerint folytattuk, és folytatjuk most is. 

Stúdióváltáskor a rendezőnek újdonság a sorozat, míg Önök előnyben vannak, mert ismerik már a szereplőket. Ilyenkor szabad kezet kapnak a karakterek megformálásában? Szükség van még a rendezői instrukciókra? 

Természetesen bíznak bennünk, ha valamit már tizenöt éve csinál valaki, inkább rá hagyatkozik, mint hogy önjelölt újító legyen. Vagyis ez lenne az etalon. De sajnos egyre többször nincs így... Az is természetes, hogy hagyatkozunk a rendezőre, hiszen mi sem vagyunk tévedhetetlenek, kell a külső szem, avagy fül. És ha úgy ítéljük meg, el is fogadjuk a tanácsokat. Ez a dolgunk. 

A két sorozatot is külön veszik fel, vagy minden főbb szereplő jelen van a felvételek során?

Annak idején, amikor a South Parkot elkezdtük, többen voltunk a stúdióban. Mire rájöttünk, hogy miről is szól, többször hosszabb volt a röhögés-szünet, mint a felvétel maga. Most már sajnos eltűntek, vagy ritkák a közös felvételek, de praktikus is, ha csak magunk vagyunk... 

Mi a véleménye arról, hogy a South Park – Nagyobb, hosszabb, vágatlan című mozifilmben csak részlegesen tartották meg a sorozatbeli hangokat, és hogy éveket kellett várni mire a "megszokott" hangokkal újraszinkronizálták a filmet? (Itt ha szabad megjegyeznem, véleményem szerint a második szinkron sem nevezhető tökéletesnek, mert a stúdióváltáskor több alaphangot is lecseréltek, és a mozifilmre ezt a szereposztást vitték át.)

Valóban a South Park moziváltozatát tíz év után újra szinkronizáltuk, mert a nézők háborúja az eredeti hangokért megkívánta. Az is sajnálatos, ha egy kedvelt, szeretett kolléga eltávozik, olyankor muszáj új embert keresni. De nem mindig jó a választás, és nem mindig tiszta az ügy, de ebbe ne menjünk bele túl mélyen, úgy sem változna semmi... 

A Family Guy 4. évadától változtattak valamennyit a karaktereken. Stewie-nak például háttérbe szorult az „anyagyilkos” énje, és többször utalnak arra, hogy a szereplő homoszexuális. Önnek melyik Stewie a szimpatikusabb, és mit gondol a karakter változásáról? 

Stewie az elejétől kezdve kettős, hármas, sokszoros személyiség volt, én csak néha éreztem, hogy éppen vannak dominánsabb személyiségi jegyei. Ő úgy jó, ahogy van. Ettől titokzatos és rettenetesen mókás. Az ilyen összetett szerepek pedig mindig kielégítik egy színész szakmai vágyait, ezek az igazi kihívások. 

A South Parkban többször volt stílusváltás. Az 5. évadtól új irányt vett a sorozat, majd a 8. évadtól megint változtattak, és sokak szerint ekkor kezdtek kifogyni az ötletekből az alkotók. Úgy tudom a 18. évadtól megint új irányt vesz a sorozat. Ön munka közben mennyit érzékel ezekből a változásokból? 

Valóban voltak változások, a magam részéről úgy a 11. évadnál kezdtem unni egy kicsit. Az utolsó évadok jönnek, a 18. szezont most fejeztük be, egészen „helyes” részek voltak, de már minden évad csak 10 részes. Azt hiszem, ők is elfáradtak. 

A több váltás közül mely korszakot tartja a sorozat legjobbjának?

A negyedik és ötödik évadot. Azokat nagyon szerettem! 

Miért épp ezt a két évadot szereti a legjobban? :)

Ezekben éreztem igazán, hogy rész rész után egyre szellemesebb, pergőbb, intellektuálisan is tartalommal telik. Nem beszélve, hogy akkorra már mi is megtaláltuk a hangunkat, igazán élvezetes munka volt. 

Az interjú harmadik részében megtudhatjátok Dolmány Attila véleményét az animékről, a dél-koreai sorozatokról, a hangcastingról, és szó lesz a Marvel-univerzumról is.